Az előzőekben kitértem azokra a problémákra, amik a legtöbbször felmerülnek a füge termesztésénél. Elmondható az, hogy a legtöbb probléma az esőnek tudható be, a hideg teleinknek, illetve a tavaszi fagyoknak.
A mostani részben szeretnék írni a helyes fajtaválasztásról. Ugyebár magyarországon a fügének nincs igazán nagy kultúrája, most kezd csak igazán fel lendülni. Emiatt nincs is igazán nagy tapasztalat a fajtákkal kapcsolatosan. Egy pár igazán megszállott embert leszámítva, a legtöbb embernek csak egy pár fajta van a tulajdonában. Ezekből is a legtöbb olasz faiskolákból származó fajták (Brogiotto Nero, Brown Turkey), illetve nyaralásból elhozott ágakról szaporított növények, amik aztán nem is biztos hogy beporzás nélkül teremnek, illetve nagy valószínűséggel kései fajták lesznek nálunk. A kertészetek viszont egyre jobban kezdenek rájönni arra, hogy fontos, hogy jó fajtákat áruljanak és egy-két helyen már lehet kapni magyar tájfajtákat is, mint pl (Györöki lapos, Szivar, Keszthelyi Barna, Ujjas óriás fajtakör).
Ezek miatt, nagyon nehéz az országban olyan fajtákat beszerezni, amik ideálisabbak a mi éghajlatunkon.
Milyen is egy jó fajta?
- A klimatikus igények, a hátráltató időjárási viszonyok tudatában már tudjuk, hogy a jó fajtának az esőnek jól ellenálónak kell lennie, hamar kell fásodnia (így kevesebb fagykár éri a növényt), és ami nálam a legfontosabb, hogy Augusztus közepén már el kell kezdenie érnie. Hogy miért is? Ennek több oka is van. Nálunk az Augusztus 1.-eje hivatalosan is az ország legmelegebb napja. Az augusztus a legoptimálisabb hónap a füge érésének. Ilyenkor még bőven van megfelelő napsütés, megfelelő hőmérséklet a füge éréséhez, illetve kevésbé csapadékos, mint pl a szeptember. Fontosnak tartom, hogy ha magunknak termesztjük a gyümölcsöt, akkor ha lehet minél magasabb minőségű gyümölcsünk legyen, és ehez az augusztusi időjárás a legkedvezőbb.. A szezon közepi - végi gyümölcsök már nem lesznek olyan finomak.
Illetve személyes észrevételeim egyike, hogy általában a korán érő fajták hamarabb is fásodnak, példának okáért a Michurinska 10, Ronde de Bordeaux, Campaniére.
Mely fajták bírják jobban az esőt?
- A legtöbb fajta nem bírja a túl sok csapadékot, mivel a füge szubtrópusi növény, természetes élőhelyén az érés soran alig hullik eső. Azonban vannak jelek, gyümölcs tulajdonságok, amikből jól lehet következtetni arra, hogy mely fajták azok, amelyek jobban bírják az esőt. Már Jeszenszky is megírta a könyvében, hogy az esősebb éghajlatú helyeken a füge megnyúltabb gyümölcsöket fejleszt. Erre nem találtam különösebb magyarázatot, egy személyes teóriam van. A füge madarak, emlősök által meg nem emésztett magokkal terjed, nyilván ők sem fogyasztják a rossz gyümölcsöt, valószínűsíthetem, hogy a megnyúltabb gyümölcsök jobban bírják az esőt, így ezáltal attraktívabbak maradnak, illetve jobb ízűek is, így a növény szándékosan fejleszt ilyen gyümölcsöket, hogy reprodukálni tudja magát.
A másik a zárt serleg nyílás vagy szem. A fügénél ezis nyilván evolúciós tényező, mivel a fajták egy jelentős része nyitott serlegnyílással rendelkezik. Ez amiatt van, hogy a megporzás során a blastophaga könnyebben betudjon jutni a gyümölcsbe. Azonban akadnak szép számban zárt serlegnyílással bíró fajták, amik előnye, hogy a rovar kártevők, eső kevésbé jut be az érésben lévő gyümölcsbe.
A harmadik tulajdonság, az a gyümölcs méret. Ez is nagyban befolyásolja a gyümölcs eső állóságát. A kisebb, közép nagyságú gyümölcsök kevésbé repednek, mivel adott idő alatt, míg fél éretlenek kevesebbet kell nőniük a termés érésig. A kisebb gyümölcs méretének meghatározása nagyon eltérő, de nálam ez kb 30-80 grammig terjedő sáv. Ebben a méretben lévő fajták általában kevésbé hajlamosak a gyümölcs repedésre.
A negyedik, ami nagyon fontos, az a magas szárazanyag tartalommal bíró fajták kiválsztása(fán aszalódóak), ezek a fajták jobban szokták bírni az esőt, mert gyakorlatilag kevesebb vizet tartalmaz a gyümölcsök, személyes véleményem, hogy a magas cukorfok valamilyen szinten megvédi a gyümölcsöt az esőtől. Emelett köszönhetően annak, hogy eltudnak jutni a legmagasabb érettségi fokig, ami a fán aszalódást jelenti, kimagaslóan jó minőségű fügéket szüretelhetünk róluk.
Szeretnék a példának okáért leírni pár olyan fajtát, amiket már itthon is be lehet szerezni, és nagyon jó választások lehetnek kiskertekbe, de egy-kettő akár ültetvényekben is megállná a helyét.
Szivarfüge
Nemcsak nálunk, de a mediterránumban is nagyon elterjedt fajta, több néven fut az olaszoknál Nerino, Moro Di Caneva, stb..
Magyarország délnyugati csücskében egyre inkább elterjedt fajta. Nagy valószínűséggel hozzánk Olaszországból érkezett, és hazai nevét a gyümölcs formájáról kapta. Megtalálható mindkét magyar árutermelő ültetvényben is, nem hiába hiszen korai érésű, megnyúlt gyümölcse, és zárt szeme miatt, az esőnek jól ellenáll, könnyen aszalódik a fán, gyümölcse viszonylag sokáig eltartható. A dmkert kínálatában tavaly megtalálható volt, és ha jól emlékszem Harcz Endrénél is megvásárolható.
Longue D'Aout
A franciák egyik közkedvelt fajtája. Más néven Augusztusi hosszú, vagy banán füge. Augusztus közepe-vége tájékán érik nálunk. Középnagy méretű gyümölcsű fajta, hosszúkás alakú fügékkel, melyre a neve is utal. Jól bírja az esőt, első rendű étkezési, és konzerv fajta, emiatt előszeretettel ültetik mindenfelé. Ebbe a fajtakörbe tartozik a Peretta nevű fajta is, ami apróbb eltéréseket mutat, de gyakorlatilag ugyanaz a fajta. Tavaly a dmkertnél elérhető volt, szerintem az idén is az lesz, de ha nem is a Perettát, sokféle kertészetben árulják, mint pl Starkl, Bakker, stb...
Megjegyzések
Megjegyzés küldése