Ugrás a fő tartalomra

A füge téli takarása, őszi munkái

 Lassan vége már az ősznek, és megint elég rég volt már blogbejegyzés. Ennek az az oka, hogy megint időhiányban szenvedek, és kevés a szabadidőm, amit blogírással tudok tölteni. A kerti munkák ugyan ettől függetlenül nem maradtak el, sőt ebben a blogban szeretnék átfogóan kitérni azokra a kerti munkákra, amik most aktuálisak a fügével kapcsolatosan. 

Javarészt, szerintem mindenki tudja, hogy ilyenkor a legesedékesebb, és legfontosabb kerti teendő a fügével kapcsolatosan, az a téli takarás. Ez fogja, majd kitenni ennek a blognak a legjavát, de kiszeretnék majd térni egyéb munkákra, amit fontosnak tartok megcsinálni ilyenkor, ezért ezekkel kezdem, majd kitérek a továbbiakban a téli takarásra, hogy én hogyan csinálom.








1. Az éretlen gyümölcsök eltávolítása

Rendkívűl fontosnak tartom, hogy a bokron, még jelenleg fent maradt zöld éretlen gyümölcsöket időben eltávolítsuk, ugyanis ezek a zöld gyümölcsökön, könnyen megtelepedhetnek lebontó baktériumok, gombák, amik a gyümölcsszárán keresztül bejutva az ágrendszerbe komoly károkat okozhatnak. Főleg a melegebb napokon, amikor aktívabbak ezek a baktériumok, gombák. Gyakorlatilag a fagykárral azonos mértékű károkat képesek okozni, különösen akkor, ha a vesszők alján bejut a fertőzés, akkor az egész vesszőnek búcsút mondhatunk. Gyakran láthatunk tavasszal útszéli bokrokon sárgás-barnás foltokat, a vesszők bármely részén, ez a bokrokon hagyott gyümölcsmúmiák miatt van.  Az éretlen gyümölcsöket manuálisan könnyen eltávolíthatjuk, érdemes tehát ezt minél hamarabb megtenni. Az eltávolított gyümölcsmúmiákat szórhatjuk a komposztra, de ne hagyjuk a növény közvetlen közelében, mivel melegebb napokon javarészt kora tavasszal vonzzák a kártevő rovarokat.








2. Talajmunkák

Elég sokan ellenzik a fügék talajmunkálását, ezért nem mozgatják át a talajt körülötte, csak a füvet nyírják rendszeresen. Én ennek az ellenkezőjét tapasztaltam, ugyanis a füge meghálálja a rendszeres talajmunkát. Én sekélyen megszoktam kapálni ilyenkor, mivel a füge gyökérrendszerének javarésze 20-30 cm - re helyezkedik el a talajszinttől, ezért egy 10 cm mélységű talajforgatás nem tesz kárt a növény gyökérrendszerében. Sőt, hosszú távú tapasztalatom az, hogy azok a növények, amelyek kaptak talajművelést, azok pár nappal hamarabb ki is hajtottak a tavasz folyamán, mivel a levegősebb talajban a gyökérzet hamarabb képes felmelegedni.

A másik fontos dolog ilyenkor, a szerves trágyák, műtrágyák kijuttatása. Ezeket is érdemes nem a talajszintre közvetlenül kijuttatni, hanem 10 cm mélyen beásni, mivel a hólé segítségével, a levegősebb talajban gyorsabban vándorol le a gyökérzónába a tápanyag, így hamarabb kerül hasznosításra.


3. A zöld ágak eltávolítása

Ugyan nem tartozik a legfontosabb kerti teendők közé, de én ilyenkor szoktam eltávolítani a zöld be nem érett vesszőket is, mivel ezek a vesszők nem bírnak ki, komoly fagyokat, és úgyis elfagynának, ezért én még ilyenkor elszoktam távolítani.

4. Az idősebb bokrok mulcsozása

Mivel én földel takarom a fiatalabb bokrokat, ezért a fiatalabb növényeket nem szoktam mulcsozni, viszont az idősebb bokroknál mindig nagy fejtörést szokott okozni, hogy mit is kezdjenek a lehullott levelekkel. Az idősebb bokroknál, a lehullott leveleket, én mindig a fa alatt, hagyom, és 30-40 cm vastagon kiterítem a növény körül, miután átmozgattam a talajt körülötte. Ennek több oka is van, az egyik a mulcsozással, melegebben tudjuk tartani a talajt, így tavasszal hamarabb indul, majd meg a növényünk, aminek nagy jelentősége van, mivel a mi klímánkon nem túl hosszú a fagymentes napok száma. A másik, a mulcs segít a talajnedvesség megtartásában, így lassabban szárad ki a növény körüli talaj. A harmadik hasznos tulajdonság, a levelekben rejlő kálium tartalom, mivel a fás részek, levelek magas kálium tartalommal bírnak, ezért sem tartom értelmét eltávolítani a növény körül, ugyanis a füge rendkívűl kálium igényes növény. A növény körül hagyott levelek segítségével, pedig legalább a kálium egy részét visszatudjuk juttatni a talajba, a természetes bomlási folyamatoknak köszönhetően.

5. A szaporítóanyag begyűjtése

Aki szeretne télen, bent a házban dugványozni, ahhoz a November közepétől December közepéig tartó időszak a legalkalmasabb a vesszők begyűjtésére. Nyilván lehetne később is, viszont akkor fent áll annak a veszélye, hogy fagykáros vesszőket gyűjtünk be, nem mellesleg, ha beállnak a tartós nappali fagyok, akkor nem érdemes metszeni a növényt, mert károsodást okozhatunk a bokrunkon.











6. A konténeres csemeték teleltetése

Ugyan sajnos hely hiányában én nem tartok sok dézsás növényt, de a későbbiekben szeretném ezt a szekciót is bővíteni. Sokan kérdezik, hogy mikor kell behordani a dézsásokat, illetve milyen helyen teleltessenek. A közhiedelemmel ellentétben, azért a dézsások is elég magas minuszokat képesek elviselni, ez függ attól, hogy mekkora konténerben tartjuk őket. Nyilván egy kisebb közegben lévő növény könnyebben szenved fagykárt, mivel a kisebb közeg hamarabb lehűl, a gyökerek könnyebben átfagynak. Nálam eddig, a leghidegebb, amit kaptak az -5 fok volt, amit kaptak kisebbek, nagyobbak, és gond nélkül elviseltek, tehát meglepően jól bírják a minuszokat dézsában is. 

Hogy mikor is vigyük be őket?

Mindenképp lombhullatás után, a komolyabb fagyok beállta előtt. Ha túl hamar visszük be őket, megvan az esély arra, hogy tavasszal túl hamar hajtanak ki, még a teleltő helyünkön. Ehhez figyeljük az időjárás előrejelzéseket, nálam általában November végéig kint szoktak maradni.

Milyen helyen teleltessük őket?

Lehetőleg fénymentes helyen. Az sem baj, ha minimális fagy is éri őket. Az teleltető hőmérséklete, legyen átlagban plusz 7 fok alatt, ugyanis ha hosszú távon efelett a hőmérsékleti tartományban vannak a növényeink, hamar kiléphetnek a nyugalmi időszakukból. Lehet ez fűtetlen melléképület, garázs, pince stb...


7. A füge bokrok teleltetése

Akkor elérkeztünk a legfontosabb őszi kerti munkához a fügével kapcsolatban, mégpedig a bokrok téliesítéséhez. Rengeteg fajta teleltetési módszert láttam már a neten, és próbáltam az évek során. Végülis egy fajta technikánál ragadtam le, az még pedig az ágak földre hajtása, majd földel felkupacolása. Garantáltan bevált minden évben, még -21 fokban is fagykár nélkül teleltek a földben a bokrok. Nem mellesleg teljesen ingyen van a föld, nem kell pluszban a teleltetésre költeni.

Fontos tudnunk, hogy a növények nem termelnek maguktól hőt, ezért teleltetés során valamilyen mesterséges hőforrásal tudunk csak magasabb hőmérsékletet biztosítani, vagy pedig a föld hőjét tudjuk megtartani, valamilyen alakzat formájában, amit a növény köré húzunk. 

Az egyik természetes hőforrás a föld, mivel a tél során kisugározza a nyáron eltárolt hőt, emelett pedig nagyon jó hőszigetelő, mivel magas az oxigén tartalma, és nagy a térfogata ezáltal lassan hűl ki. A hőszigetelő hatása függ a talaj szerkezetétől is, egy lazább talaj magasabb levegőtartalmú, mint egy kötötteb talaj, ezáltal egy lazább talaj, jobb hőszigetelő.

A másik természetes hőszigetelő maga a nagy ellenségünk a hó. A frissen hullott hó 90-95%-ban levegőt tartalmaz, ezért nagyon jó a hőmegtartó képessége. Ugyan nagy havazások után jelentősen lehűl a levegő, de a hótakaró alatt, a környezethez képest relativ nagyon magas tartományban tud maradni a hőmérséklet. Különböző tanulmányok is kimutatták, hogy 15-20 cm-es hótakaró alatt, közvetlen a földfelszínen, akár 10 fokos különbség is lehet, mivel a hótakaró képes csapdába ejteni a talaj által kisugárzott hőt. Gyakran látunk télen, olyan napokon is olvadó havat, amikor a hőmérő higanyszála nem szökik 0 fok felé. Ez azért van, mert a kisugárzott talajhő felmelegíti a havat. Vagy gondoljunk, csak az eszkimókra, év ezredek óta be vett szokás, hogy iglukban élnek, csak az ő iglujukban, a természetes hőforrás maga az ember, és a bent rekedt hő fűti fel, magát az iglut.

Tehát a két természetes hőszigetelő kombinációjának segítségével takarom a bokraimat.

 Gyakorlatilag minden teleltető technika erre alapszik, hogy a talajhőt megtartsuk, vagy mesterséges hőforrásal kiegészitsük.

Az  Amerikai olaszok is előszeretettel alkalmazzák ezt a takarást, illetve Jeszenszky is ilyen módon takarta a bokrait.



Jeszenszky Árpád: Déligyümölcsfélék termesztése hazánkban c. könyvéből:

A fügebokor takarása

A füge a -15 Co hidegben elfagy, ezért télire mindenképpen takarni kell. Igaz, hogy a földben levő része a hazánkban elóforduló bármilyen nagy hidegben is áttelel és újra kihajt, azonban a fagyást követő 2 éven át termést alig hoz, mert a bokor koronaalakítása időt vesz igénybe.
A török időkból való, kb. 300. éves fügebokrok a Gellért hegyen minden gondozás nélkül, nagy telek után is úgy maradtak meg, hogy a föld feletti részük ugyan elfagyott, de tőból megint kifakadtak. Általános jelenség ugyanis, hogy a földben a növényi részek nagyobb hideget kibírnak. Ennek magyarázata egyrészt az, hogy a talaj nem hűl le annyira, másrészt, hogy nemcsak a nagy hideg tesz kárt a növényben, hanem a reá következő gyors felmelegedés is. A földben a fagyott növényrészek lassan engednek fel. Ezért nagy hideg után tavasszal a takart fügéket is csak későbben bontjuk meg, amikor a föld fagya már jól felengedett. A megfagyott fás részek kérge alatt a fatest kissé megbarnul. Lassú felengedés mellett ez a barnulás megszűnik, és a rügye és megindul. A füge takarása könnyebb, ha a bokrok nem túlságosan nagyok, és az ágakat kezdettől fogva a földhöz hajlítva neveltük.
Kísérleteink szerint lazább, homokos vagy murvás földdel takarva a vesszők jól telelnek.
A következőképpen takarjunk:
A földre lehajtott ágakat húzzuk össze nyalábokba, kévékbe, és kötözzük össze. Ha az ágak a földön körbe fekszenek, akkor 2-3 nyalábba kötözzük össze őket. A nyalábok helyén 50-60 cm mély és kellő széles barázdát mélyítsünk, ebbe húzzuk le az ágakat és kampózzuk le. Utána a barázda földjével legalább arasznyi vastagságban takarjuk le az ágakat. Lehet szalmával is takarni és erre 20 cm földet teríteni. A szalmázás azonban költségesebb. Különösen a bokor tövét, a vastag ágakat fedjük gondosan, mert azok nehezen hajlíthatók, a földbe nem húzhatók le. A bokrokat lehetőleg mindig egy irányban döntsük, mert így a takarás is könnyebb. Takarás előtt egérmérget szórjunk a bokrok alá, mert az egér lerághatja a gallyak héját. Télen a hótakarót a bokrokon hagyjuk meg, de a tél végén, március elején, amikor az olvadás megindul, a havat kaparjuk le róla. Nem megfelelő a takarás, ha a bokrokat állva hagyjuk, vagy falnak döntve az ágakat, kukoricaszárral, napraforgókévékkel stb. fedjük. Ez a takarás túlságosan laza, a füge ágai a nagy hidegben megfagynak alatta. A takarással nem kell sietnünk, mivel az őszi fagyokat a füge mindenképpen kibírja. Tehát várjuk meg, amíg az első dér a lombozatát letisztítja. Az éretlen hajtás hegyei mindenképpen elpusztulnak, ha pedig a fagyok előtt betakarnánk, ezek a hajtásvégek a takaró alatt is megpenészednének és elrohadnának. A fagyok beálltakor az éretlen hajtásvégeket vágjuk le, és ezután takarjuk be a bokrokat. Nagyon sok függ attól, hogy ősszel a hajtások mennyire érnek be. Nemcsak a teleltetés sikere, hanem a következő évi első termés sorsa is ettől függ.


A fügebokrok kibontása

A füge rendszerint április elején fakad. Amikor a takaró fagya már felengedett, 10 °C napi középhőmérsékleten a bokrokat ki lehet bontani. Ha nem volt nagy tél, és a vesszők fás része a takarás alatt nem barnult meg, jobb ha április elején bontjuk ki, mert a még meg nem indult vesszők az április elején gyakran bekövetkező fagyokat jól bírják. Amennyiben sokáig takarás alatt tartjuk a vesszőket, hajtásnak indulnak, és ezek a zsenge hajtások érzékenyebbek a tavaszi lehűléssel szemben.
Ha nagy hideg volt, és a takarás alatt is megbarnult a vesszők fateste, ne siessünk a nyitással, hanem csak vékonyítsuk a takarást. Így a föld felmelegszik, a rügyek duzzadása a föld takaró alatt megindul. Természetesen soká ne várjunk, mert az apró virágzatok megduzzadnak és könnyebben megsérülnek.
A kibontott bokrok környékén a földet elegyengetjük, a szalmától megtisztogatjuk. Az ágakat szétigazítjuk, és a földtől mintegy 40-50 cm-re felemeljük, feltámasztjuk. A tisztogató, ritkító metszést csak akkor végezzük el, ha a bokrok már rügyeznek.

A hó hőszigetelő képességével kapcsolatosan belinkelek nektek egy pár angol nyelvű forrást:

https://nsidc.org/cryosphere/snow/science/characteristics.html

http://www.actforlibraries.org/the-insulation-properties-of-snow/


És, akkor magáról a takarásról, egy pár mondatot ejtenék meg, hogy én hogyan csinálom.

Elsőként, megtakarítom a talajt a levelektől, gyomoktól, és a felesleges növényi részektől, mivel ezek tápanyagul szolgálhatnak a lebontó baktériumoknak, gombáknak, amik a földben tenyésznek, majd alapos taljlazítás

 A felfelé törő vesszőket kivágom, mivel ezek nehezen lehajthatóak, könnyen törnek. A megfelelő dőlésszögű vesszőket lehúzom a földre, majd valamilyen nehezék segígségével lefixálom. Ez lehet bármi, ami ott tartja. 

Majd erre kerül 30 cm vastagon a földréteg. Olyan helyeken ahol magas a rágcsálók száma, érdemes párkány mérget szórni közvetlenül a földbe, mert a pockok, vakondok előszeretettel telelnek a meleg közegben. 

A takarást, március elején bontom ki, mivel fent áll a veszélye annak, hogy a megebb hőmérsékletű talajban a bokrok hamar megindulnak, és a tavaszi fagyok könnyen károsodást okozhatnak bennük.











Végezetül egy nagyon hasznos magyar videó Harcz Endrétől a fagyérzékeny növények teleltetésével kapcsolatosan, mindenkinek ajánlott tartalom.

https://fb.watch/9u9Jsgjkws/


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hogyan válasszunk füge fajtát II.rész ( A fajtaválasztás szempontjai)

 Az előzőekben kitértem azokra a problémákra, amik a legtöbbször felmerülnek a füge termesztésénél. Elmondható az, hogy a legtöbb probléma az esőnek tudható be, a hideg teleinknek, illetve a tavaszi fagyoknak. A mostani részben szeretnék írni a helyes fajtaválasztásról. Ugyebár magyarországon a fügének nincs igazán nagy kultúrája, most kezd csak igazán fel lendülni. Emiatt nincs is igazán nagy tapasztalat a fajtákkal kapcsolatosan. Egy pár igazán megszállott embert leszámítva, a legtöbb embernek csak egy pár fajta van a tulajdonában. Ezekből is a legtöbb olasz faiskolákból származó fajták (Brogiotto Nero, Brown Turkey), illetve nyaralásból elhozott ágakról szaporított növények, amik aztán nem is biztos hogy beporzás nélkül teremnek, illetve nagy valószínűséggel kései fajták lesznek nálunk. A kertészetek viszont egyre jobban kezdenek rájönni arra, hogy fontos, hogy jó fajtákat áruljanak és egy-két helyen már lehet kapni magyar tájfajtákat is, mint pl (Györöki lapos, Szivar, Keszthelyi B

Az ezerízű füge ( A füge ízkategóriájai)

 Gondoltam csinálok erről is egy posztot, csakúgy érdekesség képpen. A füge elképesztően nagy fajta választékkal bír. Közel 7000 számon tartott fajtája van, arról nem is beszélve, hogy ez csak óvatos becslés. Az egyik legrégebb óta termesztett kultúrnövény a bolygón. Ebből adódóan, mivel ilyen diverz, nagyon összetett ízvilágú fajtájai vannak. akárcsak az almának..  Rengeteg helyen olvastam, hogy különböző ízű gyümölcsöket véltek benne felfedezni, és nekem is vannak ilyen tapasztalataim, ettem már egy két olyan fajtát, amit ha nem láttam volna, akkor megesküdtem volna arra, hogy mondjuk banánt, vagy friss epret eszem, csak éppen késő ősszel. Nyilván sokan hülyének gondolnak majd, mivel a füge az füge ízű, de az almának is vannak pl olyan fajtáji, amik a különleges ízük után neveztek el, mint pl a Muskotály renet, ananász renet, stb..., vagy egy jó bor kóstolásnál is rengeteg féle ízt lehet felfedezni egy adott borban. Tehát nem csak az én agyam játszik velem tréfás trükköt. Ha az almán

Fügefajták 1.rész (A balkániak kedvence a Michurinska-10)

Hónapokig tartó kihagyás után, újra szeretnék nektek egy nagyobb hangvételű blogot írni. Javában dübörög a nyár, már-már a naptár szerint lassan fél lábbal kint is vagyunk belőle, de igazából csak, most van igazán hangsúly rajta, mivel elkezdődött a főszezon. A legkorábbi fajták már elkezdték érlelni másodterméseiket. Az utóbbi napokban rengeteg csapadék lehullott, és ez a füge érésének nem kedvez. A legkoraibbak közül is, most válik el, hogy melyek azok, akik a legjobban teljesítenek? Eddig két fajtám érett be, a Michurinska-10, és az Unk Peau Fine. Az Unk Peau Fine ramaty ízű volt. Vizes, alig füge ízű, amit nem szívesen ennék, viszont a Michurinska-10 remekül teljesített, nagyon finom a sok eső ellenére is. Közel hat éve kaptam vessző formájában Bulgáriából. Ezalatt kapott hideget, meleget a szó szoros értelmében. Védett helyet kapott, de átélt már -18 fokot is, ahol részleges fagykárral, de túlélte a telet, és még az év szeptemberében termést is hozott. Illetve muszáj megemlítenem,