Ugrás a fő tartalomra

Fügefajták 1.rész (A balkániak kedvence a Michurinska-10)

Hónapokig tartó kihagyás után, újra szeretnék nektek egy nagyobb hangvételű blogot írni. Javában dübörög a nyár, már-már a naptár szerint lassan fél lábbal kint is vagyunk belőle, de igazából csak, most van igazán hangsúly rajta, mivel elkezdődött a főszezon. A legkorábbi fajták már elkezdték érlelni másodterméseiket.

Az utóbbi napokban rengeteg csapadék lehullott, és ez a füge érésének nem kedvez. A legkoraibbak közül is, most válik el, hogy melyek azok, akik a legjobban teljesítenek?

Eddig két fajtám érett be, a Michurinska-10, és az Unk Peau Fine. Az Unk Peau Fine ramaty ízű volt. Vizes, alig füge ízű, amit nem szívesen ennék, viszont a Michurinska-10 remekül teljesített, nagyon finom a sok eső ellenére is. Közel hat éve kaptam vessző formájában Bulgáriából. Ezalatt kapott hideget, meleget a szó szoros értelmében.
Védett helyet kapott, de átélt már -18 fokot is, ahol részleges fagykárral, de túlélte a telet, és még az év szeptemberében termést is hozott. Illetve muszáj megemlítenem, hogy hatalmasra nőtt 3,5-4m magasra, közel csuklós vastagságú ágakkal.


Ezért gondoltam, hogy megérdemel ez a fajta, egy külön bejegyzést, mivel szerintem kiskerti szinten, minden magyar kertben ott lenne a helye, a megbízhatósága miatt. Bátran ajánlom mindenkinek.














Története,nevei,elterjedése:

Szeretném a fajta történetével kezdeni. 

Hogy meddig is nyúlik vissza, mikor kezdték el termeszteni? 

Azt senki sem tudja.

Az első leírás erről a fajtáról Radka Serafimova Bolgár botanikus nevéhez fűződik,aki közel 50 évvel ezelőtt indult útnak, hogy feljegyezze a Bulgária területén megtalálható fajtákat. A fajtákat megtalálási hely, és sorrend alapján nevezte el innen ered az akkor Michurin(mai nevén Tsaraevo), és megtalálási sorrend alapján a Michurinska-10 név.

Bolgár területen nevezik még ali pasha-nak, vagy hegyi fügének is. Bulgária területén mindenhol megtalálható tájfajta, kisebb kertekben, városokban, falak repedéseiben, és szinte bárhol. Közkedvelt, mivel elfagyás után, is képes teremni, így lehetőséget nyújt a füge termesztésre, gyakorlatilag, bárhol az országban.
Fontos tudnunk, hogy Bulgária éghajlata eléggé sokszínű, a tengerparti területeken mediterrán, a belső területeken, pedig hasonlóan a miénkhez száraz kontinentális.




















Emiatt hasonlóan a mi Pécsi fügedarázs populációnkhoz, ami hidegebb teleken szinte teljesen kipusztul, majd a melegebb évek után újra életre kell.

Náluk is ily módon megtalálható a füge darázs a kontinentális területeken is, azzal a különbséggel, hogy a mediterrán területek. Közelsége miatt, könnyebben feléled a populáció. Ezért is érdekes, hogy mindenfelé lehet látni, a kontinentális területeken is magról kelt fügéket. Emelett, a madarak is elsőrendű szállítói ezeknek a magoncoknak.

A fügedarázs jelenléte miatt, számos klónja keletkezik, a mai napig ennek a fajtának, hasonlóan mint nálunk, hogy magyar példával éljek a gönci kajszi-magyar kajszi, amik minimális eltéréssel bírnak. Ezek lehetnek növekedési habitusbeli, gyümölcs méretbeli, stb.. különbségek...

Bulgárián kívül is nagyon elterjedt fajta, szinte az egész balkánon elterjedt, ezért is meglepetés számomra, hogy nálunk csak, most kezd divatba jönni.

Romániában Svinita-1 néven ismerik, érdekes, hogy az itteni nevét is egy településről kapta. Nem hiába mivel, híres a falu a fügéseiről. Rengeteg kiskerti mini fügés található itt. Érdekesség, hogy gyakorlatilag a falu fügéseinek 99%-át ez a fajta adja, csak elvétve található meg egy pár fajta.
Komoly turizmust is épített a falu a fügéire hisz évről-évre megrendezik a helyi füge fesztivált, ami a saját listámon is rajta van, hogy egyszer részt vegyek rajta.

















Szerbiában is tájfajtának számít, itt is számos területen megtalálható. Nem meglepően az USA-ban is igen elterjedt fajta már, ahol Florea néven ismert, és a legmegbízhatóbb "workhorse" vagy magyarosan igáslók között van, hisz ők is felfedezték maguknak, ezt a fajtát. Megtalálható még a Balkán számos pontján is Észak-Macedóniában, Montenegróban, és Albánia vidékein.

Hogy honnan származik ez a fajta?
Ugyan a legtöbben Bolgár fajtának tartják, mivel, itt a legelterjedtebb, mint, ahogy azt a fentiekben írtam, de nekem van egy teóriám, ami a kapocsa lehet annak, hogy miért is ilyen elterjedt. 
Személyes véleményem, hogy még a Törökökkel juthatott be, az egész Balkánra, hisz a Román falu (Svinita) dombjain, már 400 éve fügét termesztettek, bár arról nincs forrás, hogy melyik fajtát. A törököknél jellemző volt, hogy mivel alkoholt nem fogyaszthattak, ezért a szőlőskerteket felszámoltak, és a kedvező területekre fügét ültettek. Mivel Svinita elég jó fagylefolyású, ezért elképzelhetőnek tartom, hogy több száz éven keresztül fennmaradt ez a fajta. Ez a Török kapocs, megmagyarázná, hogy hogyan terjedhetett el a Balkán számos pontján, ami akkoriban javarészt török terület volt...
De jelzem, hogy ez csak egy személyes teória.


Számos fajta szűlője:

Említettem, hogy számos klónja létezik, de egy jó pár fajtának, is valószínűsíthető szűlője is, amelyeket spontán fedeztek fel Bolgár kertészek. Ilyen pl a Black Donov fajta, amit Kiril Donov fedezett fel, vagy a Green Michurinska, illetve a White Michurinska. Fontos kiemelnem, hogy ezek közül egyedül a Green Michurinska adriai tipusú, tehát ez az egy fajta képes, beporzás nélkül termést érlelni. Szóval senki se adja a fejét a másik két fajta beszerzésére, ha csak nincs valahol a közelében igazoltan blastophaga...














A fajta leírása:

A balkánon széles körben elterjedt fajta. Unifera típusú, ezért főleg másodtermést adó fajta, első termése nincs, vagy csak igen elenyésző mennyiségben. Bőtermő. Fája erőteljes növekedésű, akár 5 méter magasságot is képes elérni. Az átlagnál télálóbb, nálam -18 fokot is átvészelt, kisebb fagykárral. Egyes legendák szerint a -20 fokot is elviseli, de azért csodát ne várjunk tőle. Levelei öt karéjosak, jellegzetes, egyedi formájúak. Gyümölcse kis méretű. Átlag súlya 25-30 gramm. Formája kerek, színe naposabb nyarakon bordó, hidegebb időszakokban barnás-bordós. Pulpája halvány sárga-vörös kombinációja. Ízét tekintve klasszikus füge íz jellemzi, bogyós háttérízzel, ami alig kivehető, teljes érésében. A fán spontán képes megaszalódni.




















Beszerzéséről:

Sajnos nálunk, még elég nehezen beszerezhető, egy pár hobbistánál már megtalálható, de hozzájutni, valószínűleg, csak külföldi forrásból tudtok. Ezek közül is, a legegyszerűbb a következő bolgár oldalról megrendelni, hisz ők szállítanak hazánkba is : https://palmi.bg/en/product/137/fig-variety-michurinska-10.html
Szummázás képpen, mindenképp szeretném ajánlani, ezt a remek fajtát, mivel koraisága, szívóssága miatt, minden kertben ott lenne a helye...

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hogyan válasszunk füge fajtát II.rész ( A fajtaválasztás szempontjai)

 Az előzőekben kitértem azokra a problémákra, amik a legtöbbször felmerülnek a füge termesztésénél. Elmondható az, hogy a legtöbb probléma az esőnek tudható be, a hideg teleinknek, illetve a tavaszi fagyoknak. A mostani részben szeretnék írni a helyes fajtaválasztásról. Ugyebár magyarországon a fügének nincs igazán nagy kultúrája, most kezd csak igazán fel lendülni. Emiatt nincs is igazán nagy tapasztalat a fajtákkal kapcsolatosan. Egy pár igazán megszállott embert leszámítva, a legtöbb embernek csak egy pár fajta van a tulajdonában. Ezekből is a legtöbb olasz faiskolákból származó fajták (Brogiotto Nero, Brown Turkey), illetve nyaralásból elhozott ágakról szaporított növények, amik aztán nem is biztos hogy beporzás nélkül teremnek, illetve nagy valószínűséggel kései fajták lesznek nálunk. A kertészetek viszont egyre jobban kezdenek rájönni arra, hogy fontos, hogy jó fajtákat áruljanak és egy-két helyen már lehet kapni magyar tájfajtákat is, mint pl (Györöki lapos, Szivar, Keszthelyi B

Az ezerízű füge ( A füge ízkategóriájai)

 Gondoltam csinálok erről is egy posztot, csakúgy érdekesség képpen. A füge elképesztően nagy fajta választékkal bír. Közel 7000 számon tartott fajtája van, arról nem is beszélve, hogy ez csak óvatos becslés. Az egyik legrégebb óta termesztett kultúrnövény a bolygón. Ebből adódóan, mivel ilyen diverz, nagyon összetett ízvilágú fajtájai vannak. akárcsak az almának..  Rengeteg helyen olvastam, hogy különböző ízű gyümölcsöket véltek benne felfedezni, és nekem is vannak ilyen tapasztalataim, ettem már egy két olyan fajtát, amit ha nem láttam volna, akkor megesküdtem volna arra, hogy mondjuk banánt, vagy friss epret eszem, csak éppen késő ősszel. Nyilván sokan hülyének gondolnak majd, mivel a füge az füge ízű, de az almának is vannak pl olyan fajtáji, amik a különleges ízük után neveztek el, mint pl a Muskotály renet, ananász renet, stb..., vagy egy jó bor kóstolásnál is rengeteg féle ízt lehet felfedezni egy adott borban. Tehát nem csak az én agyam játszik velem tréfás trükköt. Ha az almán