Elérkezettnek láttam az időt, hogy megírjam az első bejegyzést. Jó pár hete beköszöntött az igazi tél, ebben a fagyos időben nyilván vannak teendők a kertben, de a legtöbben csak a meleg szobából figyelik a kertjüket. Kevés a lehetőség a kinti munkára, ebben a téli hidegben, így ha lehet, enyhítés képpen ebben az unalmas időszakban legalább bent kertészkedjen az ember, a szoba kényelmes melegéből.
A füge fás dugványozásának, most van a szezonja, ilyenkor legalábbis ha nem is sok kertészkedéssel, de legalábbis egy minimálissal feltudjuk dobni a kedvünket, és örül az ember, ha egy kis zöldet lát bent a házban.
Rengetegen keresnek útmutatót a neten, és sok a kérdés a füge fás szaporításával kapcsolatosan, ezért szerettem volna aféle útmutató szerűséget készíteni, hogy mibe, hol, hogyan dugványozzunk.
Szeretném kihangsúlyozni, hogy az itt leírtak javarészt saját tapasztalataimra alapulnak....
Kezdjük is el az elejétől.
Magáról a vesszőkről:
- Talán az első és egyik legfontosabb dolog, a szaporítóanyag helyes megválasztása. Gyakorlatilag innen indul minden, ha egészséges és megfelelő szaporítóanyaggal dolgozzunk, akkor gyakorlatilag garantált lesz a sikerünk, miv deel a füge nagyon könnyen gyökeresedő növény, és a kezdő kertészek is nagy sikerrel szaporíthatják.
-Mikor szedjük meg a vesszőket, milyen, és mekkora vesszőket válasszunk?
A legjobb időszak a vesszők megszedésére, az első komolyabb fagyok után, a nedvkeringés megindulta előtt áll rendelkezésünkre. Ez nálunk általában November - Március közti időszak. Fontos, hogy, ha -15 fokos hideg érte az anyanövényt, akkor már ne szedjünk róla szaporítóanyagot, mivel szinte biztos, hogy fagykár érte a vesszőket, a fügénél ez a bűvös határ, mivel hazánkban korlátozottan télálló növény. Lehetőleg fagymentes időszakban metszük le a vesszőket, hogy az anyanövenyen ne okozzunk lehetséges fagykárt.
A legjobb százalékban eredő vesszők a fügénél általánosan a 15-20 cm közötti 3-4 rügyes kis ujjnyi vastagságú, jól megfásodott csúcshajtások. Ezek erednek meg a legkönnyebben. Kisebb vesszőkel is próbálkozhatunk, de ezek nehezebben fejlesztenek gyökereket, és gyengébb növekedésűek is lesznek.
Nagyobb méretű vesszőkkel is lehet próbát tenni, ezek is ugyan nehezen gyökereznek, de viszont erős hajtás növekedést produkálnak.
Milyen cserepet, edényt válasszunk?
- Sokan, nem tulajdonítanak nagy jelentőséget, a cserép kiválasztásának. Én ilyen téren is szeretném leírni, ami szerintem a legésszerűbb. Ajánlom, hogy a cserép, vagy konténer, nevezzük bárminek is legyen áttetsző, így figyelemmel követhetjük, az esetleges gyökér növekedést, láthatjuk, hogy locsoláskor a víz meddig jut le. Méreteit tekintve, ajánlott, hogy legalább 25-30 cm magas, és legalább 1,5-2 literes legyen, így gyökereztetést követően is, maradhatnak a cserépben, egészen a tavaszi kiültetésig, így nem kell mégegyszer megbojgatnunk a dugványokat, nem éri őket átültetési stressz.
Én nagy híve vagyok, az újrahasznosításnak, lassan az eldobható műanyagpoharak kimennek a divatból, de rengeteg megmaradt műanyag flakon tengődik, minden háztartásban, ezek első osztályú konténerek lehetnek dugványozáshoz. Gyakorlatilag tök egyszerűen lehet belőlük konténert csinálni perceken belül, egy sliccer segítségével, levágva tetéjét, és az alját kilyukasztgatva.
https://www.diytomake.com/16-recycled-bottle-planters/
Milyen közegbe gyökereztessünk?
- A közeget illetően eltérőek a vélemények, egy ami biztos, és általában a legtöbb kertész egyetért, hogy általános virágfölbe nem ajánlatos dugványozni, ugyanis a magas nitrogén, és szerves anyag tartalma miatt a bele dugványozott növények, nagyon könnyen berohadnak. Nem mondom azt, hogy ne lehetne sikereket elérni vele, de jobb más közeget használni.
Igazából, mindenki másra esküszik. Ami fontos, hogy jó nedvességmegtartó, és könnyű szerkezetű legyen. Lehet ez duzzasztott perlit, homok, tőzeg, kókuszrost és a többi...
Én személy szerint a durvahomok, és a tőzeg 1:1 arányú keverékét ajánlom, nálam ez vált be a legjobban.
- Milyen mélyre tegyük a dugványvesszőket?
- A füge nemcsak a metszfelület környékén tud gyökeret ereszteni, hanem szinte bárhol, ahol nedvesség és hőmérséklet adott, még akár fent a föld felett is képes léggyökereket növeszteni. Tehát, hogy minnél több esélyünk legyen, dugjuk a vesszőket minnél mélyebbre, hogy maximum egy rügy lógjon ki a közegből.
- Milyen hőmérsékleten, páratartalmon dugványozzunk? Mennyi idő mire a fügék gyökeret eresztenek?
- A közönséges füge, mint a legtöbb ficus a legjobban szobahőmérsékleten 21-24 C fok között, és 85 % - os páratartalom melett,, sötét helyen gyökeresedik a legjobban, és a leggyorsabban. Ez alatt is képes gyökeret fejleszteni, csak a folyamat sokkal több időt vesz igénybe. Nálam ez a hőmérséklet tartomány általában a szekrény tetején szokott lenni, ott pont kényelmesen elférnek. Magasabb hőmérsékleten nem ajánlom őket dugványozni, ugyanis a vesszők gyakorlatilag a nagy melegben, és a magas páratartalom melett, megfőnek a saját levükben....
Általában, ideális körülmények között, a könnyen gyökeresedő fajták, már 3-4 hét után meggyökereznek. Nehezen gyökereztethető fajtáknál ez sokkal hosszabb is lehet, akár 2 hónap is, szóval legyünk türelmesek. Ha a vesszők nem szárazak, és életképesnek látszanak, akkor nagy eséllyel legyökereznek majd.
- Hogyan, mikor és mennyit locsoljuk?
- Talán a legfontosabb dolog a dugványoztatásnál, hogy a gyökereztető közeget, mindig tartsuk nedvesen, de ne locsoljuk túl. Tudom könnyű ezt, így mondani, és azt hiszem talán itt rontják el a legtöbben. Ez kb heti 2 locsolást jelent, kb 0,5 - 1 dl víz cserepenként, a megfelelő hőmérsékleten. Kezünkkel ellenőrizzük le nyugodtan a közeget, fogjuk meg a közeget, vegyünk ki egy kis darabot, és nyomjuk meg a két ujjunk között, erősen. Ha csöpög, akkor túl nedves, ha csak épp, hogy érezzük, hogy vizes, akkor az ideális.
És végül szeretnék egy-két hasznos videót megosztani.
https://www.youtube.com/watch?v=ST4PFgRu-W8
Megjegyzések
Megjegyzés küldése