Ugrás a fő tartalomra

Füge gyökereztetés kókuszrostban (a lusta módszerrel)

 A neten böngészve elég sokféle módszert találtam mostanában a füge gyökereztetésével kapcsolatosan. Vízben, nedves papírtörlőben, Kamilla teában, és a többi...

Nagyon megtetszett egy módszer, amit neves fügésektől láttam a YouTube-on. Fektetve, rétegezve, kókuszrostban, vagy tőzegmohában. A héten érkezett hozzám vessző formájában, egy pár igazán nehezen beszerezhető fajta. Név szerint a következők: San Biagio, Pastiliére, Assal, 3 Récoltes. Mind a négy fajta nagy utána járást, és fejfájást okozott, mire sikerült beszerezni őket. Végül egy kevésbé neves Francia gyűjtőtöl sikerült hozzájuk jutnom.

Mivel mostanában, nagyon zsúfolt napjaim voltak, gondoltam a hűtőben nem állhatnak, majd hetekig-napokig a vesszők, mert minél kevesebbet állnak a vesszők, annál több esély van arra, hogy sikeresen gyökereztessem őket. 

Nagyon megtetszett ez a nagyon egyszerű dugványozási forma, mert tök egyszerű az egész, és nagyobb mennyiségű vesszőt is gyorsan meg lehet gyökereztetni. Illetve a boltban megpillantva a tőzeg mostani árát, ami nálunk szerény 600Ft/liter, az álam is leesett, ezzel szemben a kókuszdió rost 2500 Ft/4 kg - os ára, amiből kb 35-40 liter közeg kijön. Szerintem bőven pénztárca kímélő is. Emellett gyakorlatilag gondozás mentes, nem kell locsolgatni, babusgatni őket. Tudom, így első próbára talán már meglévő saját fajtáimról kellett volna kipróbálni, de én nagyon adok, a két videóban látható fügések véleményére. Ergó, ha nekik is bevált, akkor nekem ugyan miért ne?

Belinkelném is nektek a két videót, az egyikben tőzgmohában, a másikban a kókuszrostban való gyökereztetést láthatjátok





Én először próbálom ki ezt a módszert, de szeretnék, majd minden héten, egy kis helyzetjelentést írni, a módszerről. Most pontokban összeszedve leírom, hogy én, hogy csináltam, egy két képpel illusztrálva.

1. A vesszők megtisztítása

- A vesszőket jó alaposan megmostam, illetve gombaölő szerrel lekezeltem. Lehet mosogató szerrel is, ahogy az első videóban mutatja.

2. A közeg elkészítése

- Nyilván szükséges hozzá, az említett kókuszdió rost, illetve víz. 0,65 kg rosthoz, 4-5 liter vizet írnak. Nálam a négy kilós téglából mértem ki ennyit, 4,5 liter víz kellett, ez volt az a mennyiség aminél a közeg még nem lett túl vizenyős, és nem túl száraz, de ha helyben van kisebb tégla az jobb, mert száraz állapotban elégge porzik a kókuszrost, elég nehézkes mérni úgy, hogy ne hulljon szét darabokra, így jobb az egészet egyszerre bekeverni.

Én egy vedérben kevertem be a fent említett mennyiségben, azonnal magába szívja a vizet, folyamatosan akárcsak a tésztát kézzel morzsoltam szét, addig még már több vizet nem tudott magába szívni a rost.

Ebből a mennyiségből lett kb 6-7 liter tiszta közeg.



3. A dugványnak való ételes, vagy doboz kiválasztása

- Nekem egy 3,5 literes átlátszó műanyag ételtároló dobozka volt kéznél, ez kellően magas és hosszú is volt a 11 vesszőhöz. Nincs konkrét meghatározás, hogy mekkora kell, hogy legyen, ezért gyakorlatilag bármekkora lehet, de azért jó ha van akkora, hogy a vesszők ha rétegezve vannak, rétegenként 3-4 cm rost legyen köztük.

4. A vesszők rétegezése

- Ha az első videót megnézitek, abban be is mutatják, de le is írom. Én a következő módon csináltam. A közeget én jól kinyomkodtam, ökölbe szorított kézzel, addig, amíg már egy csepp víz sem volt a közegben a nyomkodást követően. Ez az a nedvességi állapot, ami megfelelő.

Ezután lefektettem egy réteget kb 4 cm vastagon levegősen, kb 3/4- ét beborítva az ételesnek, 3-4 vessző, majd újra ugyanez. Ezután az ételest lezártam.








































5. A tároló doboz elhelyezése

- Fontos szempont az elhelyezésnél, hogy állandó hőmérséklet legyen, az adott hely sötét legyen, illetve a hőmérséklet legyen legalább 21-24 fokos. Én az íróasztalom fiókjába tettem be. De lehet ez akvárium teteje, szekrény és a többi...

6. A várakozás

- Elviekben ennyi lenne az egész, annyit ajánlanak még, hogy heti szinten egy fél órát lehet szellőztetni, és ha mindent jól csináltunk akkor 3 hét múlva már megjelennek, majd a gyökerek.


Én nem használtam gyökereztető port, valahogy nekem nem vált be, teljesen jól gyökereznek anélkül is, de ettől függetlenül lehet használni fás szárúakhoz ajánlott Incit-et, vagy clonexet.

Ennyi lett volna, ez a blog bejegyzés, a későbbiekben a szellőztetésnél teszek fel több képet, és majd beszámolok az állapotokról is, illetve ha sikeres lesz a szaporítás akkor lesz egy blog a csemeték átültetéséről, további gondozásukról is.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Fügefajták 1.rész (A balkániak kedvence a Michurinska-10)

Hónapokig tartó kihagyás után, újra szeretnék nektek egy nagyobb hangvételű blogot írni. Javában dübörög a nyár, már-már a naptár szerint lassan fél lábbal kint is vagyunk belőle, de igazából csak, most van igazán hangsúly rajta, mivel elkezdődött a főszezon. A legkorábbi fajták már elkezdték érlelni másodterméseiket. Az utóbbi napokban rengeteg csapadék lehullott, és ez a füge érésének nem kedvez. A legkoraibbak közül is, most válik el, hogy melyek azok, akik a legjobban teljesítenek? Eddig két fajtám érett be, a Michurinska-10, és az Unk Peau Fine. Az Unk Peau Fine ramaty ízű volt. Vizes, alig füge ízű, amit nem szívesen ennék, viszont a Michurinska-10 remekül teljesített, nagyon finom a sok eső ellenére is. Közel hat éve kaptam vessző formájában Bulgáriából. Ezalatt kapott hideget, meleget a szó szoros értelmében. Védett helyet kapott, de átélt már -18 fokot is, ahol részleges fagykárral, de túlélte a telet, és még az év szeptemberében termést is hozott. Illetve muszáj megemlítenem,...
Megjegyzés küldése
További információk

Hogyan válasszunk füge fajtát II.rész ( A fajtaválasztás szempontjai)

 Az előzőekben kitértem azokra a problémákra, amik a legtöbbször felmerülnek a füge termesztésénél. Elmondható az, hogy a legtöbb probléma az esőnek tudható be, a hideg teleinknek, illetve a tavaszi fagyoknak. A mostani részben szeretnék írni a helyes fajtaválasztásról. Ugyebár magyarországon a fügének nincs igazán nagy kultúrája, most kezd csak igazán fel lendülni. Emiatt nincs is igazán nagy tapasztalat a fajtákkal kapcsolatosan. Egy pár igazán megszállott embert leszámítva, a legtöbb embernek csak egy pár fajta van a tulajdonában. Ezekből is a legtöbb olasz faiskolákból származó fajták (Brogiotto Nero, Brown Turkey), illetve nyaralásból elhozott ágakról szaporított növények, amik aztán nem is biztos hogy beporzás nélkül teremnek, illetve nagy valószínűséggel kései fajták lesznek nálunk. A kertészetek viszont egyre jobban kezdenek rájönni arra, hogy fontos, hogy jó fajtákat áruljanak és egy-két helyen már lehet kapni magyar tájfajtákat is, mint pl (Györöki lapos, Szivar, Keszthel...
Megjegyzés küldése
További információk

Az ezerízű füge ( A füge ízkategóriájai)

 Gondoltam csinálok erről is egy posztot, csakúgy érdekesség képpen. A füge elképesztően nagy fajta választékkal bír. Közel 7000 számon tartott fajtája van, arról nem is beszélve, hogy ez csak óvatos becslés. Az egyik legrégebb óta termesztett kultúrnövény a bolygón. Ebből adódóan, mivel ilyen diverz, nagyon összetett ízvilágú fajtájai vannak. akárcsak az almának..  Rengeteg helyen olvastam, hogy különböző ízű gyümölcsöket véltek benne felfedezni, és nekem is vannak ilyen tapasztalataim, ettem már egy két olyan fajtát, amit ha nem láttam volna, akkor megesküdtem volna arra, hogy mondjuk banánt, vagy friss epret eszem, csak éppen késő ősszel. Nyilván sokan hülyének gondolnak majd, mivel a füge az füge ízű, de az almának is vannak pl olyan fajtáji, amik a különleges ízük után neveztek el, mint pl a Muskotály renet, ananász renet, stb..., vagy egy jó bor kóstolásnál is rengeteg féle ízt lehet felfedezni egy adott borban. Tehát nem csak az én agyam játszik velem tréfás trükköt. Ha...
Megjegyzés küldése
További információk