Szerintem mindenki szereti valamilyen formában a
történelmet, ha nem is a nyers iskolapadban tanult formáját, de abban biztos vagyok, hogy meséket, legendákat mindenki szeretettel hallgatott még gyerekkorában. Ugyebár tudjuk, hogy ezek egy javarészének pedig van valóság alapja is.
Személy szerint, az egyik kedvenc tantárgyam volt a történelem, még az általános iskolás éveimben. Imádtam hallgatni a padban a történeteket, és mindig elgondolkoztatott.
Akárcsak bárkinek, vagy bárminek megvan a saját maga kis sztorija, úgy a fügének is.
Második blikkre, szerettem volna egy kis összefoglalót írni a füge magyarországi történelméről, a jelenlegi helyzetéről, és arról, hogy milyen jövője lehet hazánkban.
Viszonylag kevés, és összeszedetlen információ van róla a nagy világhálón, ezért próbáltam mindent össze szedni róla, illetve egy két saját teóriával kiegészíteni......
A füge múltja hazánkban
- Általánosan elfogadott, (de személy szerint vitathatónak tartott tény), hogy az első magyarországi füge bokrok megjelenését a török hódoltság idejére teszik. Az ez időtájt érkező törökök kivágták a Gellért hegy déli lejtőjén álló fákat, és a helyükre fügéket telepítettek. Erről Jeszenszky Árpád is tesz írásos említést a füge című könyvében. Ő a Gellért Hegyi fügéket három fajtában határozza meg.
- Sajátos véleményem, hogy már jóval hamarabb bekerülhettek, a jelenlegi Magyarország területére füge bokrok, vegyük csak ténynek az olasz kereskedőket, vagy azt, hogy a jelenlegi Horvátország, a Magyar Királyság része volt már jó ideje. Vagy a délszláv kisebbség jelenlétét az ország déli részein. Emiatt szinte biztosnak tartom, hogy már hamarabb kerültek be bokrok az országba, nagyobb mennyiségben királyi, vagy nemesi kertekbe.
- A füge 18-19. századbeli termesztésével, elterjedésével kapcsolatban nem találtam, semmi hasznos információt, de biztos vagyok benne, hogy szőlőbirtokosok körében, és nemesi rétegek körében elterjedt lehetett. Vegyük pl csak az író Babits Mihály nevét, aki egyenesen oda volt a Szekszárdi szőlőbirtokán álló hatalmas füge fáért. Az ő nevének emlékét őrzi, és az ő fájáról szaporított fajta a Babits füge.
- A múlt század közepén történt egy nagyobb fellendülés, ami számunkra igen fontos. Ki kell emelnem Jeszenszky Árpádot, akit joggal nevezhetünk a Magyarországi füge termesztés úttörőjének ebben az időben. Ekkor Jeszenszky a magyarországi fügék tő állományát 7000 körülire becsülte.
Ez időtájt szerették volna, ha az ország mindenből önellátó lenne.
Őrültségnek hangzik, de megpróbálkoztak a narancs, és citrom árkos termesztésével, illetve a jóval racionálisabb füge hazai árupiaci termesztésével.
Ehez kimásolok ide egy pár sort a Keszthelyi
Egyetem egyik dokumentumjából.
A Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia egyetemi rangra emelése után 1946-ban Kertészeti Tanszéket hoztak létre Jeszenszky Árpád vezetésével. A tanszék megalakulása után az elméleti és gyakorlati oktatás és bemutatók mellett igen széleskörű kutatómunka kezdődött.
Foglalkoztak talajerő utánpótlással, eróziós kísérletekkel, néhány évig „politikai indíttatásból” szubtrópusi növényekkel (füge, citrom, narancs, tea stb.). Külföldi és hazai begyűjtésekből 153 fajtából álló füge gyűjteményt hoztak létre, megkezdték a füge keresztezéses nemesítését, a füge hibrideket értékelték.
Biztos forrásból tudom, hogy a nemesítés később abba maradt, érdemben nem kerültek ki hazai fajták. A génbank ma is megvan még, de a 153 fajtából ma már csak 30 maradt.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése