Ugrás a fő tartalomra

Hogyan válasszunk füge fajtát? I.rész (A füge termesztésének problémái)

 Régóta megfogalmazódott bennem a gondolat, hogy megosszam veletek azokat a tényeket, tapasztalatokat, amelyek szerintem mérvadóak egy füge fajta kiválasztásánál. Rendkívül fontosnak tartom, hogy a megfelelő fajtákat válasszuk ki, hiszen a füge termesztésénél kritikus a termesztés sikeressége az adott fajtától, bármely kiskertben..

A Magyarországi nyarak, őszök, jóval hőmérséklet szegényebbek a mediterránumhoz viszonyítva, arról nem is beszélve, hogy sokkal több mennyiségű csapadékot is kapunk. Emiatt nem biztos, hogy egy olaszországi nyaralásról hazahozott fajta nálunk is beválik majd, és ugyanolyan finom minőségű gyümölcsöket ehetünk róla, mint a vakációnkon.

Érdemes tisztában lenni, azokkal a buktató tényezőkkel, amik hátráltatják a kiskerti termesztést, mik azok az időjárási tényezők, ami miatt a mi klímánk nem éppen ideális a füge termesztéséhez.

Fontos először megismernünk, hogy mik a füge klimatikus igényei? Mekkora mennyiségű csapadék szükséges a füge termesztéséhez? Milyen hőmérséklet, mekkora mennyiségű napsütéses óra kell ahhoz, hogy beérjen a füge? Nálunk, mennyire adottak ezek a feltételek? Ezen dolgok ismerete nélkül, igencsak nehéz kiválasztani a legmegfelelőbb fajtákat...

A füge klimatikus igényeit, az egyik legismertebb magyar kertész Jeszenszky Árpád, már a füge című könyvben, nagyon jól leírta, így nem szeretnék részletesen külön saját kútfőből írni róla, inkább az egész könyvet berakom ide, így bárki hozzáférhet.

Jeszenszky Árpád: A füge

Összegezve, azért egy pár szót megejtenék, arról, hogy pontosan miben tér akkor el nálunk a klíma az optimálistól. 

Tehát nálunk a késő nyár - ősz jóval hidegebb, és csapadékosabb, illetve a téli abszolút minimumok jóval alacsonyabb tartományban mozognak, amelyek a füge túlélésének szempontjából kritikusak lehetnek. Gyakran előfordulnak májusban is fagyok.

Ebből adódóan, ami nálunk probléma a füge termesztésénél, az a kései tavaszi fagyok, a hideg telek, a rövid tenyészidőszak, és a csapadékos őszi időjárás.

Ezen időjárási faktorok miatt, nálunk a következő problémák szoktak fel lépni a füge termesztésénél kapcsolatoba.


1. Éretlen gyümölcsök

- Sajnos a mi meleg nyaraink a mediterránumhoz viszonyítva sokkal hűvösebbek. A füge elég hosszú tenyészidőszakot igényel. A mi általában a normál fekvésű (nem domboldal) helyeinken ez 160-180 nap szokott lenni, ehez társul a hideg ősz is, így aki több éve termeszt fügét, az már észrevehette, hogy sok évben a termés jelentős része zölden marad a fán.



2. Tavaszi fagykárok

- Ugyan nálam nem, mivel felénk alapból is hűvösebbek a tavaszok, de sok helyen előfordul, hogy a májusi fagyok sokszor kárt tesznek a már megindult fügében. Ezt a problémát szerintem védett helyre való ültetéssel, illetve kesőn kihajtó fajtákkal elég jól ki lehet küszöbölni. lyen fajták a Mt Etna típusú fajták (Hardy Chicago, Marseilles Black), vagy a Michurinska 10


3. Íztelen, ecetes gyümölcsök

- Gyakran előforduló probléma, a savanyú ecetes gyümölcs érés során. A fügének teljesen megfelelő a hazai csapadék mennyisége, viszont az elosztásával vannak gondok. A hazai fajták nagy része általában szeptemberben kezd el érni, ilyenkor sokszor már jóval esősebb az időjárás, illetve a meleg párás idő kedvez a gombák, baktériumok terjedésének. Ilyen körülmények között a füge sokszor megsavanyodik, élhetetlenné válik, vagy éppen a kevés napsütés miatt, gyakran íztelen (gondoljunk csak a szezon végi gyümölcsökre). Ez nem csak nálunk, de gyakori probléma szinte mindenhol. A neten találtam egy nagyon jó kis videót erről a problémáról.


4. Téli elfagyás

- Nálunk ez a leggyakoribb probléma, ami a füge termesztésének, és országos terjedésének gátat szab. Sajnos még senki sem találta meg az orosz usankás fügét, ami a mi teleinket kibírná. A füge korlátozottan télálló növény, ez a -15 fokot jelenti. Ez alatti hőmérséklet alatt a füge teljes fagykárr szenved, és a föld feletti részei teljesen elfagynak. Személyes véleményem az, hogy viszont ez a legkönnyebben orvosolható probléma, a megfelelő helyre való ültetéssel, takarással, vagy dezsában az országban mindenhol lehet fügét termeszteni.

















5. Repedt gyümölcsök

- Horrorisztikusz látványt nyújtó előforduló probléma a repedt, szétcsattant gyümölcsök a fügebokrokon. Ez a probléma is a sok esőnek, magas páratartalomnak tudható be. A növekvő félben lévő gyümölcsök, túl sok vizet kapnak, és gyakorlatilag túlgyarapodnak, és a termések szétcsattanak. Ugyan nem olyan gyakori, mint a rossz ízű gyümölcsök, de az ősz folyamán jó párszor figyeltem már meg ilyen gyümölcsöket a bokraimon.


 










A következő részben szeretnék, majd írni a fajtaválasztásról, arról, hogy milyen helyre érdemes a fügét ültetni, művelési, takarási módszerekről.




Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hogyan válasszunk füge fajtát II.rész ( A fajtaválasztás szempontjai)

 Az előzőekben kitértem azokra a problémákra, amik a legtöbbször felmerülnek a füge termesztésénél. Elmondható az, hogy a legtöbb probléma az esőnek tudható be, a hideg teleinknek, illetve a tavaszi fagyoknak. A mostani részben szeretnék írni a helyes fajtaválasztásról. Ugyebár magyarországon a fügének nincs igazán nagy kultúrája, most kezd csak igazán fel lendülni. Emiatt nincs is igazán nagy tapasztalat a fajtákkal kapcsolatosan. Egy pár igazán megszállott embert leszámítva, a legtöbb embernek csak egy pár fajta van a tulajdonában. Ezekből is a legtöbb olasz faiskolákból származó fajták (Brogiotto Nero, Brown Turkey), illetve nyaralásból elhozott ágakról szaporított növények, amik aztán nem is biztos hogy beporzás nélkül teremnek, illetve nagy valószínűséggel kései fajták lesznek nálunk. A kertészetek viszont egyre jobban kezdenek rájönni arra, hogy fontos, hogy jó fajtákat áruljanak és egy-két helyen már lehet kapni magyar tájfajtákat is, mint pl (Györöki lapos, Szivar, Keszthelyi B

Az ezerízű füge ( A füge ízkategóriájai)

 Gondoltam csinálok erről is egy posztot, csakúgy érdekesség képpen. A füge elképesztően nagy fajta választékkal bír. Közel 7000 számon tartott fajtája van, arról nem is beszélve, hogy ez csak óvatos becslés. Az egyik legrégebb óta termesztett kultúrnövény a bolygón. Ebből adódóan, mivel ilyen diverz, nagyon összetett ízvilágú fajtájai vannak. akárcsak az almának..  Rengeteg helyen olvastam, hogy különböző ízű gyümölcsöket véltek benne felfedezni, és nekem is vannak ilyen tapasztalataim, ettem már egy két olyan fajtát, amit ha nem láttam volna, akkor megesküdtem volna arra, hogy mondjuk banánt, vagy friss epret eszem, csak éppen késő ősszel. Nyilván sokan hülyének gondolnak majd, mivel a füge az füge ízű, de az almának is vannak pl olyan fajtáji, amik a különleges ízük után neveztek el, mint pl a Muskotály renet, ananász renet, stb..., vagy egy jó bor kóstolásnál is rengeteg féle ízt lehet felfedezni egy adott borban. Tehát nem csak az én agyam játszik velem tréfás trükköt. Ha az almán

Fügefajták 1.rész (A balkániak kedvence a Michurinska-10)

Hónapokig tartó kihagyás után, újra szeretnék nektek egy nagyobb hangvételű blogot írni. Javában dübörög a nyár, már-már a naptár szerint lassan fél lábbal kint is vagyunk belőle, de igazából csak, most van igazán hangsúly rajta, mivel elkezdődött a főszezon. A legkorábbi fajták már elkezdték érlelni másodterméseiket. Az utóbbi napokban rengeteg csapadék lehullott, és ez a füge érésének nem kedvez. A legkoraibbak közül is, most válik el, hogy melyek azok, akik a legjobban teljesítenek? Eddig két fajtám érett be, a Michurinska-10, és az Unk Peau Fine. Az Unk Peau Fine ramaty ízű volt. Vizes, alig füge ízű, amit nem szívesen ennék, viszont a Michurinska-10 remekül teljesített, nagyon finom a sok eső ellenére is. Közel hat éve kaptam vessző formájában Bulgáriából. Ezalatt kapott hideget, meleget a szó szoros értelmében. Védett helyet kapott, de átélt már -18 fokot is, ahol részleges fagykárral, de túlélte a telet, és még az év szeptemberében termést is hozott. Illetve muszáj megemlítenem,