Ugrás a fő tartalomra

Az ezerízű füge ( A füge ízkategóriájai)

 Gondoltam csinálok erről is egy posztot, csakúgy érdekesség képpen. A füge elképesztően nagy fajta választékkal bír. Közel 7000 számon tartott fajtája van, arról nem is beszélve, hogy ez csak óvatos becslés. Az egyik legrégebb óta termesztett kultúrnövény a bolygón. Ebből adódóan, mivel ilyen diverz, nagyon összetett ízvilágú fajtájai vannak. akárcsak az almának.. 

Rengeteg helyen olvastam, hogy különböző ízű gyümölcsöket véltek benne felfedezni, és nekem is vannak ilyen tapasztalataim, ettem már egy két olyan fajtát, amit ha nem láttam volna, akkor megesküdtem volna arra, hogy mondjuk banánt, vagy friss epret eszem, csak éppen késő ősszel. Nyilván sokan hülyének gondolnak majd, mivel a füge az füge ízű, de az almának is vannak pl olyan fajtáji, amik a különleges ízük után neveztek el, mint pl a Muskotály renet, ananász renet, stb..., vagy egy jó bor kóstolásnál is rengeteg féle ízt lehet felfedezni egy adott borban. Tehát nem csak az én agyam játszik velem tréfás trükköt.

Ha az almánál is vannak különböző ízű fajták, akkor a fügénél miért ne lehetne?

Ezeket nem csak én állítom, hanem sok más ember, aki nagyon otthon van a füge termesztésben, és vannak olyanok, akik pont ezen különleges ízviláguk, miatt keresik ezeket a fajtákat.

Viszont azt fontos kiemelnem, hogy ezen ízek létrejöttéhez megfelelő tényezők szükségesek, mint pl: hőmérséklet, napsütés, talaj összetétel.. Emiatt nem biztos, hogy ha másnál mondjuk egy adott fajta eper ízű, az nálunk is az lesz.

Mielőtt kitérnék ezekre a speciális ízű fajtákra, először szeretném kategorizálni, hogy a fügének milyen ízű fajtáji vannak. Alapvetően három-négy nagy íz kategóriát különböztetnek meg, a többi pedig ezeknek a kombinaciójából tevődik össze.


1. Cukor/klasszikus fügék ( sugar figs)

- Nem konkrétan kell értelmezni itt a cukor ízt, hanem igazából a fajták édességére utal ez a jelző. Gyakorlatilag ezek a klasszikus ízű fajták, amik teljes érettségben olyan ízüek, mint a bolti aszalt füge csak éppen, bennük van a nedvesség tartalom. Ilyen fajták pl a Michurinska 10, Improved Celeste, stb.


2. Méz fügék ( Honey figs)

- itt a szó szoros értelmében kell értelmezni ezt a jelzőt, úgy tudnám leírni ezeket a fajtákat íz szerint, mintha egy kanál mézet ennél, egy kicsit felvizezve, gyakran sárgadinnyés utóízzel, nagyon megosztó ez az ízvilág, nem mindenki van odaérte, de én nagyon szeretem azokat a fajtákat, amik ilyen ízvilággal bírnak. Ilyen fajták a Deszki mézédes, Albo, Iranian Candy, Lattarula, White Marseilles stb.



3. Bogyó ízű fügék ( berry figs)

- Ezen fajták bogyós ízvilágot rejtenek magukban, sokszor lehet bennük felfedezni málnára hajazó ízt, vagy muskotályos zamatot. Ezen fajtákat nagyon sokan kedvelik, mivel nagyon frissítőek, és nagyon gazdag ízvilággal bírnak.  Ilyen fajták pl Ronde de Bordeaux, Szivar, Mt Etna típusok, stb...









4. Adriai bogyósok ( Adriatic berry figs)

- Nem találtam rá magyar megfelelőt, hogy hogyan lenne érdemes fordítani, vagy akár a kategóriának nevet adni. Kicsit megtévesztő is lehet emiatt, de itt nem azért kapta a kategória a nevét, mert megporzás nélkül teremnek, hanem egy horvát fajtaról, a Dalmatieről, ami az Adriai tenger környékén elterjedt. Ezen fajtákban a közös az az, hogy zöld gyümölcsűek, belül céklavörös pulpával, és amit én a legjobban bírok bennük, hogy baromi frissítő eper ízzel rendelkeznek. Sajnos kései érésűek, általában szeptemberben érnek.

Ilyen fajták: Dalmatie, White Adriatic, White Madeira #1, Green Michurinska, Adriatic Jh, Stella


Ha esetleg jobban bele akartok merülni az íz témába, találtam egy nagyon jó kis videót, igaz angolul, de nagyon jól leírja a srác, hogy milyen főbb kategóriák vannak az ízek alapján.


És, akkor jöjjenek azok a különleges fajták, amik megmozgatják a fantáziát, és amiket én is gőzerővel próbálok megszerezni. Jelzem, hogy ezekkel a fajtákkal nincs személyes tapasztalatom..


Planera

- Spanyolországból származó közepes méretű fajta, lilás barnás külsővel, belül piros gyümölcs hússal. A spanyoloknál az egyik legkoraibb fajta, sajnos a miénkhez hasonló klímákon inkább közép, vagy középkorai. Serlegnyílása nyitott.

Nos hát a különleges íze pedig, amit a külföld fórumozók úgy írnak le, hogy a földes íz, kicsit földimogyoróra, sárgarépára hajazó földessége van jó értelemben.


Sumacki

- A közel keletről, azon belül is szíriából származó fajta. Nevét a közel keleti fűszerről a szumakról kapta, mivel az íze nagyon hasonlít a fűszerre. Héja zöldes sárga, belül élénk céklavörös pulpával. Érési idejét tekintve közép idejű. A hidegebb klímáju helyeken is jól fejlődik.


Yellow Neeches

- Az USA-ban őshonos fajta. Apró gyümölcsöket (15-20 gramm) terem. A gyümölcshéjja zöldes-sárgás színű, belül a gyümölcshúsa pedig pirosas. Nagyon korai fajta a Ronde de Bordeaux-al egyidőben érik, és rendkívül bőtermő. Különleges ízvilágú, a legtöbben az érett őszibarackhoz hasonlónak írják le, egy kis trópusi gyümölcsös mellék ízzel. 




Izbat an Naj

- Egyiptom az otthona, ennek a nagyon különleges ízű fajtának. Kívül zöld, belül pedig sárga. Közép időben erő fajta. Bőtermő, ízét tekintve a megfelelő érettségi szakaszban nagyon hasonlít az íze a banánra, ezért sokszor nevezik úgyis, hogy a banán füge. Fagytűrését tekintve pedig átlagosnak mondható.

















Sweet Joy

- Ez a fajta is szíriából származik Bass Saman gyűjtéséből. Minden téren különleges fajta. Kívül szinte szürkés színű, belül pedig sárga gyümölcshúsú fajta, ami a fügénél nagyon ritka párosítás. Későn érik, de rendkívül mézédes. Az ízeről pedig, inkább beszéljen a videó, amiben Ross nagyon jól elmondja, hogy mennyire is különleges fajta .



Unk Pastiliere

- Az államokban magról keletkezett fajta. Szmírna típusú, így beporzást igényel. Gyümölcse küllemben nagyban hasonlít a hagyományos Pastiliere nevű lila színű fajtára, innen is ered az elnevezése. Az egyik legfinomabb fajta, különleges cseresznyés beütéssel.



Nerucciolo D'Elba

- Olaszországból, Elba szigetéről származó különleges fajta. A legenda szerint, száműzetése során még Napóleonnak is nagy kedvence volt ez a fajta. Apró termésű, kívül lila, belül pedig piros gyümölcsű fajta, mely nagyon korán érik. Az esőnek nagyon jól ellenáll, és spontán a fán is megaszalódik. Ízét tekintve pedig nagyon rusztikus kicsit keserű bogyós ízzel bír. Leginkább olyan, ez a kesernyesség, mint az alma és vadalma között.






































Összesen ennyi különleges ízű fajtát tudtam összeszedni nektek, de ki tudja, még hány ilyen fajta létezhet? Hány féle különleges füge bújkálhat még, amitől az embert csak egyre jobban, és jobban érdekli ez a különleges növény?

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Fügefajták 1.rész (A balkániak kedvence a Michurinska-10)

Hónapokig tartó kihagyás után, újra szeretnék nektek egy nagyobb hangvételű blogot írni. Javában dübörög a nyár, már-már a naptár szerint lassan fél lábbal kint is vagyunk belőle, de igazából csak, most van igazán hangsúly rajta, mivel elkezdődött a főszezon. A legkorábbi fajták már elkezdték érlelni másodterméseiket. Az utóbbi napokban rengeteg csapadék lehullott, és ez a füge érésének nem kedvez. A legkoraibbak közül is, most válik el, hogy melyek azok, akik a legjobban teljesítenek? Eddig két fajtám érett be, a Michurinska-10, és az Unk Peau Fine. Az Unk Peau Fine ramaty ízű volt. Vizes, alig füge ízű, amit nem szívesen ennék, viszont a Michurinska-10 remekül teljesített, nagyon finom a sok eső ellenére is. Közel hat éve kaptam vessző formájában Bulgáriából. Ezalatt kapott hideget, meleget a szó szoros értelmében. Védett helyet kapott, de átélt már -18 fokot is, ahol részleges fagykárral, de túlélte a telet, és még az év szeptemberében termést is hozott. Illetve muszáj megemlítenem,

Hogyan válasszunk füge fajtát II.rész ( A fajtaválasztás szempontjai)

 Az előzőekben kitértem azokra a problémákra, amik a legtöbbször felmerülnek a füge termesztésénél. Elmondható az, hogy a legtöbb probléma az esőnek tudható be, a hideg teleinknek, illetve a tavaszi fagyoknak. A mostani részben szeretnék írni a helyes fajtaválasztásról. Ugyebár magyarországon a fügének nincs igazán nagy kultúrája, most kezd csak igazán fel lendülni. Emiatt nincs is igazán nagy tapasztalat a fajtákkal kapcsolatosan. Egy pár igazán megszállott embert leszámítva, a legtöbb embernek csak egy pár fajta van a tulajdonában. Ezekből is a legtöbb olasz faiskolákból származó fajták (Brogiotto Nero, Brown Turkey), illetve nyaralásból elhozott ágakról szaporított növények, amik aztán nem is biztos hogy beporzás nélkül teremnek, illetve nagy valószínűséggel kései fajták lesznek nálunk. A kertészetek viszont egyre jobban kezdenek rájönni arra, hogy fontos, hogy jó fajtákat áruljanak és egy-két helyen már lehet kapni magyar tájfajtákat is, mint pl (Györöki lapos, Szivar, Keszthelyi B